Győzelemről nevezett Szűz Mária plébániatemplom

Miserend

H K Sze Cs P Szo V
6:45
7:00
8:30
11:00
17:00
18:30
Fehérek temploma
Fehérek temploma: 05.01-09.30 között
Kisváci kápolna

100 éve született

 A nagy pápa különös Mária-tiszteletét már püspöki jelmondata is kifejezi: „Totus tuus” (Egészen a tiéd). II. János Pál lelkiségének sajátos vonása volt Szűz Mária-tisztelete, amelyet szláv családi köréből, a lengyel egyház buzgóságából merített.
Rendkívüli szellemi és lelki adottságokkal megáldott, karizmatikus személyiség volt, és ezeket az adományokat teljesen és fenntartás nélkül Krisztus evangéliumának szolgálatára szentelte. Önéletrajzi írásában – Ajándék és titok – részletesen beszámolt Mária-tiszteletének megnyilvánulásairól. Azt is elmondta, hogy fiatalkorában bizony kritikus magatartás alakult ki a lelkében a Mária-tisztelettel kapcsolatban. Így vall erről: „Amikor kezdett formát ölteni papi hivatásom, bizonyos módon megváltozott a véleményem a Mária-tiszteletről. Addig is meggyőződésem volt, hogy Mária Krisztushoz vezet minket, de akkortájt kezdtem felfogni, hogy Krisztus is Anyjához vezet bennünket. Volt az életemnek egy olyan szakasza, amikor valamiképpen megkérdőjeleztem Mária iránti tiszteletemet, arra gondolva, hogy ha túlságosan nagy méreteket ölt, végül károsan befolyásolhatja a Krisztust megillető tisztelet elsőbbségét. Ekkor Montforti Grignon Szent Lajos-Mária könyve nyújtott segítséget, amelynek címe: Értekezés a Szent Szűz igaz tiszteletéről. Ebben a könyvben aztán választ kaptam kételyeimre.
Igen, Mária Krisztushoz közelít minket, hozzá vezet bennünket, azzal a feltétellel, hogy titkát Krisztusban éljük meg.”
Elvégezte a könyvben tanácsolt önfelajánlást, és folytonosan megújította. Ebből az önfelajánló imádságból vette püspöki jelmondatát: Totus tuus. A kifejezés rövidítése a felajánlás teljesebb formájának, amely így hangzik: „Egészen a tiéd vagyok, és mindenem a tiéd. Befogadlak mindenembe. Add nekem szívedet, Mária!” Lelkében kialakult tehát a Mária-tiszteletnek az a mély tartalma, hogy Máriát Krisztus személyével és misztériumával egységben látta. Az ima és a szemlélődés útja jött létre benne, amelyen továbbhaladt papként, püspökként, majd pápaként (vö. Ajándék és titok).
Egy másik könyvében, az Átlépni a remény küszöbén címűben így vallott jelmondatáról: „Montforti Grignon Szent Lajos-Mária segített abban, hogy megértsem,
az Isten Anyjához fűződő tisztelet mindig Krisztus-központú, sőt mélyen Isten szentháromságos misztériumában és a megtestesülés és a megváltás misztériumában gyökerezik.”
Mély tartalmú apostoli levelet adott ki a Mária-tiszteletről, a rózsafüzér imádságról. Írásaiban és megnyilatkozásaiban tekintete a Boldogságos Szűz Máriára és rajta keresztül mindig Krisztusra szegeződött. Ugyanakkor számtalanszor megtapasztalta, hogy Szűz Mária közbenjárása segíti és vezeti papi, püspöki és pápai szolgálatában. Kezdetben meglepetésszerű, később azonban szinte már magától értetődő volt, hogy minden egyes megnyilatkozását Szűz Máriára való utalással fejezte be.
II. János Pál pápa tanítása és imaélete útmutató számunkra a helyes Mária-tisztelethez.
Segít bennünket Máriával való élő kapcsolatunk elmélyítésében, hogy ezen keresztül tapasztalhassuk meg közbenjárásának hatékonyságát a mindennapi életünkben.
Mária zarándoka
A nagy pápa Mária-tisztelete szempontjából nagy jelentőséggel bírtak a különböző Mária-kegyhelyek. Bármerre is zarándokolt pápaságának 27 esztendeje alatt, mindig igyekezett útba ejteni egy-egy híres búcsújáróhelyet, hogy ott megerősítse testvéreit, és Márián keresztül közelebb vigye őket Jézushoz és az ő Egyházához.
Elsőként a lengyelországi Częstochowát említeném, ahol évi 4,5 millió zarándok fordul meg. Itt 1384 óta tisztelik a világhírű Fekete Madonna képét. A kegyképet mindmáig a Jasna Góra (Fényes-hegy) nevű dombon elhelyezkedő pálos kolostorban őrzik. A náci megszállás és a kommunista diktatúra évei alatt a Fekete Madonna mindvégig Lengyelország vallási szimbóluma maradt, és Częstochowa ma is nemzeti kegyhelynek számít. A Szentatya fiatalkorától kezdve gyakran zarándokolt el a Fekete Madonnához, és a pápává választása utáni második nagy zarándokútja során is ellátogatott ide, 1979 júniusában. Külön is kiemelném még az 1991 augusztusában itt ünnepelt ifjúsági világtalálkozót, melyen a pápa több mint egymillió fiatalt szólított meg.
A mexikói Guadalupei Szűzanyához is többször elzarándokolt II. János Pál pápa. 1979. január 25-én első külföldi apostoli útja is ide vezetett. Radikálisan evangéliumi beszédeiben, melyeket itt mondott el, már felfedezhetők első enciklikájának, a Redemptor hominis (Az embert megváltó Jézus Krisztus) kezdetű körlevelének főbb gondolatai. Egyébként Guadalupe a világ leglátogatottabb búcsújáróhelye, körülbelül 20 millió zarándok érkezik ide évente. 1531 decemberében Juan Diegónak jelent meg ezen a helyen a Szent Szűz, egy mesztic nő arcvonásait viselve. A Guadalupei Miasszonyunk-kegykép Diego ruháján rajzolódott ki. Hogy milyen módon került a szövetre, azt a mai napig rejtély övezi.
A pápa életében ugyancsak kiemelkedő Mária-kegyhely a franciaországi Lourdes. Ez a világ harmadik és Európa legnagyobb búcsújáróhelye, közel 6 millió zarándok látogat el ide évente. Első lourdes-i utazását 1981 júliusára tervezte a pápa, ám ez meghiúsult a május 13-án elszenvedett merénylet miatt, amelyben a pápa súlyosan megsérült. Amikor aztán két évvel később, 1983. augusztus 14–15-én mégis megvalósulhatott ez a zarándokút, a búcsú pillanatában a Szentatya így vallott: „Mária mennybevételének ezt az ünnepét életem egyik legszebb emlékeként őrzöm meg szívemben.” Ugyanez a Nagyboldogasszony-ünnepi kétnapos zarándoklat ismétlődött meg 2004. augusztus 14–15-én, a Szeplőtelen Fogantatás dogmája kihirdetésének 150. évfordulója alkalmából. Ez volt a nagy pápa 104., egyben utolsó külföldi útja. Fontosnak tartom még hangsúlyozni, hogy II. János Pál pápa vezette be, és 1992 óta minden évben éppen február 11-én, a lourdes-i Szűzanya emléknapján ünneplik ezen a kegyhelyen és szerte az egész földön a betegek világnapját.
A szent pápának fontos és „szívbemarkolóan személyes” zarándokhelye a portugáliai Fatima. Évente több mint ötmillióra tehető az idelátogató hívek száma. S hogy mitől olyan szívbemarkoló ez a hely II. János Pál számára? A három fatimai titok közül a harmadikban szerepel „a fehér püspök” elleni merénylet próféciája. A Szentatya a harmadik titok beteljesedését látta az 1981. május 13-án, a fatimai jelenések első napjának évfordulóján ellene elkövetett merényletben, és csodás megmenekülését a Fatimai Szűzanyának tulajdonította. Így nyilatkozott erről: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.” Egy évvel a merénylet után a Szentatya Fatimába zarándokolt, hogy hálát adjon a Szűzanyának. A lövedéket, amely megsebesítette, mindmáig a fatimai Mária-kegyszobor koronájában őrzik. A Szent Szűz kérésének eleget téve II. János Pál pápa 1984-ben felajánlotta az emberiséget Mária Szeplőtelen Szívének.
Ugyancsak nemzetközi zarándoklatok helyszíne, mégpedig Olaszország fő búcsújáróhelye Loreto, amely szintén fontos Mária-kegyhely volt a pápa életében. Az évente mintegy 4 millió látogatót vonzó kisváros az Adriai-tenger partján fekszik. 2004. szeptember 5-én kereste fel Szűz Mária názáreti házát a szent pápa. Ez volt az utazó pápa utolsó földi zarándoklata, melynek során találkozott a Katolikus Akció (Actio Catholica) fiataljaival. Gianni Danzi érsek, a loretói szentély pápai delegátusa így fogalmazott ezzel az utolsó pápalátogatással kapcsolatban: „II. János Pál pápa, miután saját földi életét Máriára bízta, még egyszer zarándokként jött Loretóba, hogy bátorítsa és megerősítse testvéreit a hitben.”
Ezt az öt zarándokhelyet akartam részletesen bemutatni, hiszen a nagy pápa életében, apostoli útjai során oly nagy hangsúlyt kaptak. A zarándok pápa születésének centenáriumára írt sorok végén szeretném még megemlíteni azt a két magyarországi búcsújáróhelyet, ahol megfordult II. János Pál pápa, és ahol hazai, illetve a határon túlról érkezett zarándokok százezreit buzdította.
1991. augusztus 18-án, első magyarországi látogatása alkalmával Máriapócson, az azóta nemzeti kegyhelyként számon tartott zarándokhelyen imádkozott a pócsi Szűzanya-ikon előtt. Prédikációjában így fogalmazott:
„A Mária-szentélyekben valóban a Fiú az, akit különösképpen dicsőítünk. Az Anya szinte teljes egészében »elrejtőzik« az ő misztériumában. Ugyanaz a lelkület jellemzi tehát Máriát, mint Jézus Krisztust, Megváltóját.”
A Szentatya itt magyar nyelven elhangzott görögkatolikus liturgiát mutatott be a csodatévő ikon előtt. A világ minden tájáról idesereglett zarándokok, főként a határon túlról érkező magyarok mellett a nagy pápa anyanyelvükön köszöntötte az ukrán, a szlovák, a rutén és a román híveket is. Itt, e híres könnyező ikon előtt minden jelenlévő átélhette az Egyház katolicitását.
Megemlíteném még a szent pápa második magyarországi apostoli útját, amikor 1996. szeptember 7-én Győrbe is ellátogatott, és imádkozott a Könnyező Szűzanya kegyképe és Apor Vilmos vértanú püspök sírja előtt. A szabadtéri szentmisén körülbelül 150 ezer ember vett részt a nagy szélvihar ellenére is.