1.hét

Szent Pál azt mondja Jézusról: "Értem adta életét" (Róm 5, 8). Mindegyikünk elmondhatja az Apostol szavát: értem.

Ha Te, Jézusom, meghaltál értem - értem! -, hogy is kételkedhetnék irgalmadban? Ha pedig hihetek benne - olyan hittel, amely arra tanít, hogy Isten halt meg értem -, hogyne tennék kockára mindent ennek a szeretetnek viszonzásául?

Értem. - Ez a szó még a legmagányosabb ember elhagyatottságát is feloldja; megistenít minden szegényt, akit az egész világ megvet, csordultig tölt minden szívet és kiárad belőle arra, aki még nem ismeri, vagy már elfelejtette a jó hírt".

Értem. - Értem volt minden kínod, Jézusom?

Értem az a felkiáltás? Bizonyos, hogy Te nem engedsz elveszni sem engem, sem azt a sok szegény embert, hanem mindent megteszel értünk. Ha nem másért, hát azért, mert túlságosan nagy árat fizettél értünk.

Te engem a menny számára teremtettél meg úgy, ahogy anyám a földi életet adta. Te mindig egyes-egyedül reám gondolsz, és éppígy minden más emberre.

Te jobban bátorítasz keresztény életemben, mintha az egész világmindenség állna mögöttem és ösztönözne.

Értem. - Igen, értem.

Add hát, Uram, hogy én is ezt mondjam Neked, legalább hátralevő éveimben: Érted.