Advent 2. hete - csütörtök

 Isten előtt semmi sem kicsiny

„Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta
nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken. Ne
féljetek hát!” (Mt 10,29–31)

Add magad teljesen Istennek, aki nagy dolgokat fog véghezvinni veled, feltéve hogy
jobban bízol az ő szeretetében, mint a saját gyöngeségedben. Ha valóban teljesen Istenhez
tartozunk, rá kell hagyatkoznunk és bíznunk benne. Sose szabad a jövőtől félnünk. Nincs rá
okunk. Isten velünk lesz.
Türelmetlenül várjuk a paradicsomot, pedig hatalmunkban van már itt és most élvezni. Az
isteni boldogság azt jelenti, hogy úgy szeretünk, ahogy ő szeret, úgy segítünk másokon,
ahogy ő segít, úgy adunk, ahogy ő ad, úgy szolgálunk, ahogy ő szolgál. Ne hidd, hogy a
felebarátodnak tett kis jócselekedetnek nincs nagy értéke. Isten nem azt nézi, mennyit
teszünk, hanem milyen szeretettel tesszük azt, amit teszünk.
Ne a saját dicsőségünket keressük, hanem mindenért Istennek adjunk mélységes hálát.
Ugyanakkor semmilyen kudarc ne kedvetlenítsen el, ha megtettük a tőlünk telhetőt. Isten
csak a bennünk megnyilvánuló szeretetet látja. Nem kérdezi hány könyvet olvastunk, milyen
csodákat műveltünk, hanem megtettük-e a tőlünk telhető legtöbbet, hogy kiérdemeljük a
szeretetét. Jól imádkoztunk? Jól aludtunk? Jól ettünk? Semmi sem kicsiny Isten előtt.

Teréz Anya