Advent 3. hete - kedd

 
A felismerés lángja

„Ekkor megjelent neki az Úr angyala, tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis, hogy a csipkebokor lángol, de nem ég el.” (Kiv 3,2)

A sötétség és a csend védelme különösen fontos a léleknek, mely lángra kap Isten tüzétől. Egy óriási szeretet nyomásától, vagy egy konfliktus sötétségében, mely hősies, teljes önmegtagadást követel, vagy egy hirtelen, földöntúli öröm extázisában a lélek túllép önmagán. Szemtől szembe kerül Krisztussal.
Mint egy sötét villámlásban, mint a szakadék feletti mennydörgésben „felnyílik a szeme, felismeri őt, és ő azonnal eltűnik a szeme elől”. Ez a pillanatnyi felismerés nem valamilyen teremtmény munkájának eredménye, vagy egy lélekben kialakult kép.
Annak a tűznek a lángja ez, mely akkor csap föl, amikor lelkünk Istennel találkozik. Egy csodálatos másodpercben, mely nem az idő, hanem az örökkévalóság része, az egész lelket megigézi és megvilágosítja a borzasztó sötétség, mely az Isten világossága.

Thomas Merton