Győzelemről nevezett Szűz Mária plébániatemplom

Miserend

H K Sze Cs P Szo V
6:45
7:00
8:30
11:00
16:00
18:30
Fehérek temploma
Regőczi kápolna

Temetőszabályzat 2018. január 1-től

A Vác Felsővárosi Római Katolikus Egyházközség temetőjének használati rendjéről

A Vác Felsővárosi Római Katolikus Egyházközség – mint a temető Tulajdonosa – a vonatkozó jogforrások felhasználásával és a helyi sajátosságok figyelembevételével az alábbi temető szabályzatot (továbbiakban: szabályzat) alkotja.


1. A szabályzat célja és hatálya


1.§ A szabályzat célja a katolikus plébánia temetőjében (szabályzat 5. §)

a) az elhunytak emlékének méltó megőrzése, a halottak nyughelye előtti tiszteletadás, a kegyeleti szolgáltatás kulturált színvonalú biztosítása a hitéleti tevékenységek és a katolikus vallási szokások tiszteletben tartásával,

b) a temető fenntartásának és üzemeltetésének szabályozása,

c) a temetési helyek kihasználásának szabályozása a helyi adottságokra tekintettel.

2.§ A szabályzat elkészítéséhez felhasznált jogforrások:

a) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. (a továbbiakban tv.) és

b) annak végrehajtása tárgyában kiadott 145/1999. X.1. Korm. r. (a továbbiakban: vhr.), valamint

c) Temetői Szabályzat a Magyar Katolikus Egyház temetőiről, temetési tevékenységéről és a katolikus egyházi szertartás szerinti temetkezésről – 2017 (továbbiakban: esz.).

3.§ Az alapvető cél elérése érdekében a szabályzat rögzíti azokat az előírásokat, amelyeket a 2.§-ban írt jogforrások nem szabályoznak, illetve sajátos szabályozási lehetőséget adnak.

4.§ A szabályzat további célja, hogy a jogforrások különösen fontos előírásait a temetkezési tevékenységben résztvevők megismerhessék.

5.§ A szabályzat területi hatálya a Vác Felsővárosi Római Katolikus Egyházközség (a továbbiakban: Tulajdonos) tulajdonában álló alábbi ingatlanra, mint felekezeti temetőre terjed ki (2. melléklet):

Vác hrsz: 1436, 1437 temető

6.§ A szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az egyházi és világi személyeknek (klerikusoknak, alkalmazottaknak, megbízottaknak), akik temető és temetkezési emlékhely fenntartásában, üzemeltetésében és temetkezési szolgáltatási tevékenység végzésében, valamint a katolikus egyházi szertartás szerinti búcsúztatásban bármilyen módon részt vesznek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.


2. Értelmező meghatározások

7.§ A szabályzatban alkalmazott fogalom meghatározások

(1) Beszámítás: a temetési hely újraváltásakor (átalakításakor) a le nem járt használati időre eső arányos megváltási díj beszámítása a fizetendő összegbe.

(2) Betemetés: koporsónak földbe vagy sírboltba, illetve urnának sírhelybe vagy urnasírhelybe helyezése.

(3) Díszsírhely: az elhalálozott érdemeire tekintettel a Tulajdonos által adományozott temetési hely.

(4) Exhumálás: a holttest-maradványok kivétele sírnyitással.

(5) Használati idő: a temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama.

(6) Rátemetés: koporsóval már betemetett sírhelyre történő, sírnyitási engedélyhez kötött koporsós temetés. Nem rátemetés urnának a koporsóval betemetett sírba helyezése vagy urnatartónak a sírra helyezése.

(7) Rendelkező, Jogosult: A sírhellyel kapcsolatos, írásbeli megállapodásban rögzített jogokat gyakorló és kötelezettséget viselő személy.

(8) Sírbolt (urnasírbolt, kripta) a sírhelyen létesített terepszint alatti és feletti vagy kizárólag terepszint feletti építmény.

(9) Sírhely (temetési hely): elhunytak temetésre szolgáló terület, amely

a) a méretétől függően lehet egyes, kettős, többes, gyermek- vagy urnasírhely,

b) a kialakítás módjától függően lehet hantolt, fedett vagy szegélyezett sírhely,

c) a megváltás időpontjától függően lehet a betemetéssel egy időben megváltott vagy újraváltott.

(10) Sírhelyváltás (megváltás, újraváltás): díjfizetés ellenében a temetési hely feletti rendelkezési jog megszerzése vagy a használati idő meghosszabbítása.

(11) Sírjel: a temetési hely megjelölésére szolgáló jel (pl. kereszt), síremlék vagy egyéb engedélyezett létesítmény (pl. sírbolt).

(12) Sírnyitás: a sírhelynek (sírboltnak) a közegészségügyi hatóság által – rátemetés, hamvasztás, máshová temetés vagy egyéb okból – engedélyezett felnyitása.

(13) Temetkezési szolgáltatások: a temetésfelvétel, a halott szállítása, az elhunyt temetésre való előkészítése, temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, visszahantolás, az exhumálás és az újratemetés.

(14) Temetkezési szolgáltató: a temetkezési szolgáltatásokat önállóan vagy mással/másokkal együttesen végző szolgáltató.

(15) Temető fenntartása: a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb infrastrukturális és tárgyi létesítmények, valamint a közcélú zöldfelület karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása.

(16) Temető üzemeltetése: a temető rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi és infrastrukturális létesítmények működtetése, illetve a temető igénybevételéhez szükséges egyéb feltételek biztosítása.

(17) Temető-fenntartási hozzájárulás: a temetőben munkát végző vállalkozások részéről a munkavégzés idejére fizetendő napidíj vagy éves átalánydíj.

(18) Temetői emlékhely: lejárt sírhelyek értékes és jellegzetes sírjeleinek felhasználásával készült parkosított területrész.

(19) Újratemetés: eltemetett koporsónak, urnának exhumálás utáni eltemetése más temetési helyen.

(20) Védett sírhely: kiemelkedő jelentőségű, helyi vagy országos ismertségű személyek temetési helyei.


3. A temető fenntartása és üzemeltetése

8.§ A temető fenntartásáról és üzemeltetéséről a Tulajdonos gondoskodik.

9.§ A Tulajdonos a temető katolikus jellegének veszélyeztetése nélkül biztosíthatja a temetkezést a Vác Felsővárosi temetőjében:

a) a helyi önkormányzat részére a köztemető fenntartásával járó kötelezettségének teljesítése céljából

b) viszonosság alapján más felekezetekhez tartozók részére;

c) más településen lakott elhunyt részére a váci hozzátartozó kérésére. A hozzájárulást nem lehet megtagadni, amennyiben a váci kérelmező igazolhatóan az elhunyt közeli hozzátartozója (PTK 8:1.§ (1)).

10.§ A Tulajdonos a temetők fenntartási és üzemeltetési költségeit a következő bevételekből biztosítja:

a) temetési helyek megváltási és újra váltási díjai;

b) temető területén történő ravatalozás díja;

c) temető-fenntartási hozzájárulás díja;

11.§ A temetési hely ápolását és gondozását végző jogosult (Rendelkező), a kegyeleti jogát gyakorló temető látogató, a temetési szertartás és a kegyeleti ünnepekkel és megemlékezésekkel kapcsolatos szertartások résztvevői kivételével a temetőt és létesítményeit csak a Tulajdonos engedélye alapján lehet használni.

12.§ A temetőt és létesítményeit kegyeleti jogok gyakorlására és ezzel összefüggő munkák végzésére csak nyitvatartási idő alatt, és rendeltetésszerűen lehet használni.

13.§ A Tulajdonos a nyitvatartási időben temetőgondnokot foglalkoztat, aki a munkaköri leírás alapján végzi a rendszeres és tervszerű üzemeltetési munkákat a temető területén.

14.§ A Tulajdonos rendszeres és tervszerű feladatai:

(1) Növényzetgondozás:

a) fűnyírás, kaszálás,

b) fák ápolása,

c) vadon nőtt bokrok, magoncok, sarjak kiirtása,

d) fák balesetveszélyességének ellenőrzése és elhárítása,

e) lejárt, elhagyatott sírhelyeknek alapszintű növényzetgondozása (kaszálás, bokorirtás).

(2) Parkrendezés:

a) konténerek kihelyezése és ürítése,

b) szemét, növényi és bontási hulladékok összeszedése és elszállíttatása,

c) lejárt sírhelyek sírjeleinek felszámolása (Tulajdonos minősítése szerint).

(3) Állagmegóvás:

a) temetői létesítmények karbantartása és állagmegóvása (utak, kerítések, kapuk, vízellátás létesítményei),

b) sírjelek és síremlékek balesetveszélyes állapotának felmérése, intézkedés kezdeményezése, javítás ellenőrzése,

c) díszsírhelyek, védett sírhelyek és a temetkezési emlékhely gondozása.

(4) Temetői munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységek:

a) sírjelek állításának ellenőrzése,

b) vállalkozók munkavégzésének ellenőrzése.

(5) Tájékoztatás, információ:

a) tájékoztató táblák fenntartása (parcella és sorjelző pótlása, tisztítása),

b) hirdetési felületek biztosítása és karbantartása.


4. A temetési helyek

4.1 Temetési helyek elrendezése, kialakítása

15.§ A temetőkben a temetési helyek elrendezésének és kialakításának meghatározása a Tulajdonos hatáskörébe tartozik.

16.§ A temetőkben a temetési helyek parcella és sor rendszerben vannak kijelölve.

17.§ A temetési helyek azonosítójának meghatározása és helyszíni kijelölése – az általa vezetett nyilvántartás alapján – kizárólag a Tulajdonos hatáskörébe tartozik.

18.§ Kötelező az azonosító használata a temetési hellyel kapcsolatos bármilyen ügyintézésben, hivatkozásban vagy dokumentumban.

19.§ A sírhelytáblákat (parcellákat), a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A temetőkben a parcella és sorjelölő táblák kihelyezésével kell biztosítani a tájékozódást (vhr.10.§.(2)).

20.§ A temető Tulajdonosa – a Rendelkező igényeinek lehetséges figyelembevételével – köteles a temetőkben eladható temetési helyeket a leggazdaságosabb helykihasználás szempontja szerint kijelölni.

21.§ A temetési helyek kötelező geometriai méretei a következők :

a) egyes sírhely 200 cm x 90 cm,

b) kettős sírhely 200 cm x 190 cm,

c) többes sírhely 200 cm x és annyiszor 90 cm, amennyi a betemethető koporsók száma,

d) gyermek sírhely 140 x 60 cm,

e) urnasírhely 80 cm x 60 cm,

f) sírgödör mélysége 200 cm , rátemetés esetén 160 cm , urna rátemetése esetén 50 cm,

g) sírbolt méretét egyedi tervezési dokumentációban kell megállapítani.

a)–e) méretei a sírhantok, a szegélyezett sírhantok és a fedett sírhelyek (sírkövek) legnagyobb külső méreteit jelentik!

22.§ A temetési helyek meghatározott méretének be nem tartása esetén:

a) a temetési hely újra váltását a Tulajdonos megtagadhatja,

b) a Rendelkező és a sírjel kivitelezője köteles 50 – 50 e Ft pótdíjat fizetni a Tulajdonos részére a felszólításban meghatározott határidőig, vagy

c) a (b) elmulasztása esetén a Tulajdonos a sírjelek elbontásáról írásbeli határozatban dönthet, és az elbontás költségeit a Rendelkezőre terheli.

23.§ Magas talajvízszint esetén az alábbi feltételek teljesítendők:

a) Koporsós földbetemetés céljára temetőt vagy temetkezési emlékhelyet létesíteni vagy bővíteni csak olyan területen lehet, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,5 méternél igazolhatóan nem emelkedik magasabbra (vhr.1.§(1)).

b) Azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszinttől számított legfeljebb 2 méterig emelkedik, a sírgödör mélysége a talajvízszint felett 0,4 méter, de legalább 1,6 méter. Az ilyen sírhelyre rátemetés csak akkor végezhető, ha

I. az első betemetés óta legalább tíz év eltelt,

II. a talajvíz szintjét havi rendszerességgel mérik, és a mért adatok folyamatos nyilvántartásáról az üzemeltető gondoskodik, és

III. a rátemetés előtt az első betemetéskor elhelyezett koporsót a talajvíz szintjének csökkenését követően legalább 2 méteres sírgödör mélységbe helyezik (vhr. 11.§ (7)).

c) Nem végezhető koporsós temetés azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszint alatti 2 métert eléri. A temetési tilalmat a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni (vhr. 11.§ (8)).

24.§ A sírhelyekre vonatkozó temetési szabályok az 1. melléklet 1. táblázatában találhatók.

25.§ Védett sírhelyekre és díszsírhelyekre vonatkozó szabályok:

a) Meglévő sírhelyek védettségét természetes és jogi személyek javaslata alapján a Tulajdonos által kijelölt bizottság határozza meg. A bizottság mindenkori elnöke a plébános, tagjait a képviselőtestület jelöli ki.

b) A Tulajdonos díszsírhelyet biztosíthat a római katolikus egyházi személyeknek. Hozzátartozók által igényelt rátemetés esetén a védettség megszűnik, és a rendelkezésre jogosult az eltemettető lesz.

c) Az egyházi személyek díszsírhelyeinek gondozásáról – amennyiben rátemetés nem történt – a Tulajdonos gondoskodik. Használati időtől függetlenül megváltott sírhelyeknek minősülnek, és állagmegőrzésükért és gondozásukért a Tulajdonos a felelős.

d) A szabályzat hatálybalépését követően a védett és díszsírhelyre további temetés nem engedélyezhető.

e) A plébánia képviselőtestületének javaslatára a Tulajdonos jogosult a sírhely védettségét megszüntetni – kivéve hősi katonai sírhelyeket (tv. 3.§ f)).



4.2 Temetési helyek megváltása, újra váltása

26.§ A temetési helyeket az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemettetőnek meg kell váltania, ezzel a Tulajdonos a temetési hely felett rendelkezési jogot biztosít. A rendelkezési jogosultság kezdő napja a megváltás napja.

27.§ Temetési helyet csak a Tulajdonostól lehet megváltani az általa kijelölt helyre. A megváltásról készült írásbeli megállapodás hiányában (3. melléklet) temetési helyre rendelkezési jog nem szerezhető meg.

28.§ A Rendelkező írásbeli nyilatkozatban lemondhat rendelkezési jogáról, és közeli hozzátartozója részére kérvényezheti annak átruházását (6. melléklet). A Tulajdonos az új jogosulttal is megállapodást köt.

29.§ Temetési helyet megváltani csak elhunyt részére lehet. Élő személyek saját részükre új sírhelyet nem válthatnak. Különleges esetben a Tulajdonos írásbeli kérelem alapján mérlegelhet.

30.§ (1) A sírhelyek megváltási díját a Tulajdonos képviselőtestülete határozza meg, és évenként felülvizsgálja.

(2) Az aktuális megváltási díj az 1.melléklet 2. táblázatában található.

(3) Nem váci lakosok – kivéve a szabályzat 11.§ c) pontja szerint elhalálozottak – eltemetése esetén a megváltási díj a 2. táblázatban található, amelytől egyéni elbírálás alapján a Tulajdonos eltérhet.

31.§ (1) Sírhelyek újra váltását csak a Rendelkező, vagy annak írásbeli meghatalmazása alapján közeli hozzátartozója legkorábban a használati idő lejárta előtti évben kezdeményezheti.

(2) A sírhelyek újra váltása az első betemetéstől kezdve csak folyamatos időszakra lehetséges.

(3) Kettős vagy többes sírhelyet újra váltani csak az egész sírhelyre egységesen lehet.

(4) Urnának sírhelybe való betemetése és a temetési helyre rátemetett holttest maradványok a használati időt nem hosszabbítják meg.

(5) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megfizetett megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni. (vhr. 18.§

32.§ Rátemetés feltételei:

a) Rátemetés csak abban az esetben engedélyezhető, ha az első betemetés bizonyíthatóan legalább 200 cm mélyre történt, vagy biztosítható a 160 cm mélység.

b) Ha a rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, a megváltási díj időarányos részét meg kell fizetni.

33.§ A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető Tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a Rendelkezőt írásban kell értesíteni.

34.§ (1) A temetési hely megszüntetése a Tulajdonos hatáskörébe tartozik.

(2) A használati idő lejártával – újra váltás hiányában – a rendelkezési jog a lejárat évének végén megszűnik, és a temetési hellyel a Tulajdonos rendelkezik.

(3) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely megszüntetése esetében a módosított vhr.19.§(3) bekezdésében foglaltak szerinti hirdetményt kell közzétenni.

(4) Amennyiben a temetési helyre kitűzött felhívás ellenére sem történik intézkedés, úgy a temetési helyet bárki megválthatja, a sírjelet pedig a Tulajdonos lebonthatja és értékesítheti.



4.3 Sírjelek

35.§ (1) A temetési hely megjelölésére sírjel/síremlék használható, illetve létesíthető.

(2) A sírjel/síremlék nem lehet a sz. 21.§-ban megjelölt sírhelyméretnél nagyobb terület, maximális magassága

a) fejkövek esetén maximum 120 cm,

b) kopjafák estében maximum 200 cm.

36.§ (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, a közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott síremléket/sírjelet elhelyezni nem szabad. Ezt a szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell. A temető rendezettségének fenntartása érdekében a Tulajdonos a lejárt sírhelyek esztétikai állapotáért is felelős. Ennek érdekében a lejárt temetési hely sírjeleinek időszakos felülvizsgálatát és minősítését a Tulajdonos elvégzi.

(2) A sírjelről a lebontás vagy értékesítés előtt a Tulajdonos fényképfelvételt készít, és értékes sírjel (gránit, márvány) esetén igazságügyi szakértővel értékbecslést készíttet.

(3) A sírjelet értékesítésre nyilvánosan meghirdeti, és a legmagasabb licitálási áron értékesíti.

(4) A sírjel sorsáról a Tulajdonos köteles nyilvántartást vezetni, és azt öt évig megőrizni.

(5) Ha a sírjel értékesítéséből a Tulajdonosnak bevétele származik, akkor a bevételnek az esetlegesen felmerült költségek levonása után fennmaradó részét

a) a sírjel hitelt érdemlően igazolt Rendelkezőjének írásbeli kérésére visszafizeti, vagy

b) ismeretlen Rendelkező esetén a bevételt csak a temető fenntartásának céljaira fordíthatja.


5. A temetés és kapcsolódó tevékenységek

37.§ A temetőkben magánszemélyeknek – kivéve a szociális temetést – temetési tevékenységet végezni tilos (urnaelhelyezést és hamvak szórását sem lehet).

38.§ (1) A temetőkben temetkezési szolgáltatást azon vállalkozók végezhetnek, akik rendelkeznek a jogszabályokban előírt követelményekkel.

(2) A temetkezési szolgáltatók – az általuk végzett egyes temetkezési szolgáltatások jellegéhez is igazodóan – azonos feltételekkel, és a bejelentés sorrendjének megfelelően vehetik igénybe a temetői létesítményeket.

(3) Az igénylő számára a létesítmény átadása nem tagadható meg, kivéve más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalást.

39.§ A temetések kizárólag munkanapokon 9:00 – 15:00 közötti időpontokban lehetnek. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben, a Tulajdonossal kötött írásbeli megállapodás alapján lehetséges.

40.§ A Tulajdonos köteles a temetkezési szolgáltatótól a halottvizsgálati bizonyítványt beszerezni, és másolati példányát a temető Tulajdonosának levéltári megőrzésre átadni (tv. 24.§).

41.§ Szociális temetés feltételei:

a) Az elhunyt hozzátartozója az önkormányzattól igényelheti a szociális temetést.

b) Az önkormányzat a határozat megadásával Rendelkezővé (költségviselővé) válik, tehát a sírhely megváltására kötelezett.

42.§ (1) A Tulajdonos által biztosított szolgáltatások előzetesen befizetendő díjai az 1. melléklet táblázatában találhatók.

(2) Amennyiben a temetkezési szolgáltatók a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor a létesítmények nem vehetők igénybe, és a szolgáltatás nem kezdhető meg.

43.§ A temető területén az alábbi vállalkozási tevékenységeket végezhető:

a) A sír kiásása

b) A sír kiásását megkezdeni csak a Tulajdonos által kiállított írásbeli engedély bemutatása alapján lehet.

c) A sírt szabályos méretek szerint úgy kell kiásni, hogy a sírgödörbe a betemetés biztonságosan végrehajtható legyen, ne veszélyeztesse az élet- és vagyonbiztonságot vagy mások érdekeit.

d) A sírgödör visszatemetését a temetkezési szolgáltató alkalmazottja is végezheti.

e) A visszatemetés a szomszédos temetési helyek károsítása nélkül a sírhely környezetének rendezését is jelenti. Ha a környezet állapotának helyreállítása a temetéskor nem végezhető el, akkor a vállalkozó legkésőbb három napon belül gondoskodik annak elvégeztetéséről.

44.§ Hamvak szórásos temetésére a Vác Felsővárosi temetőben nincs hely kijelölve.

45.§ (1) A rátemetésre és a sírnyitásra vonatkozó engedélyt a Tulajdonos a sírnyitásra vonatkozó szabályok megtartása esetén adja meg.

(2) Sírnyitás munkáit a népegészségügyi feladatkörében eljáró váci járási hivatal engedélyének birtokában lehet elkezdeni. Urnának betemetett sírhelybe helyezése nem minősül sírnyitásnak.

(3) A sírnyitáshoz a Rendelkező hozzájárulása szükséges. Nyomozó hatóság elrendelése esetén általa a Rendelkező értesítése is elég (vhr. 35 §).

(4) Az exhumálás során felszínre kerülő holttest maradványok összegyűjtését az (1) pontban jelzett engedélyében írottak szerint, a kegyeleti jogok megtartásával úgy kell elvégezni, hogy a temetőlátogatókat ne zavarja.

(5) Az exhumálás következtében megüresedett temetési hely használati joga megszűnik, kivéve, ha a Rendelkező annak fenntartásáról nyilatkozik. A nyilatkozat csak írásban tehető meg.


6. Munkavégzés a temető területén

6.1 Sírhelyekkel kapcsolatos építési munkák engedélyezése


46.§ A temetőkben történő munkavégzést – a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése, díszítése és murvaszórás kivételével – a Tulajdonossal a munkavégzés megkezdése előtt írásban engedélyeztetni kell (sz. 4. és 5. melléklet).

47.§ (1) A temetési helyen tervezett munkavégzést – a megkezdés előtt legalább 5 munkanappal – a Rendelkezők az Engedélyezési dokumentáció pontos kitöltésével kezdeményezhetik a Tulajdonos irodájában.

(2) A Rendelkező és közvetlen hozzátartozói a szabályzat 4. („A”) mellékletének kitöltésével dokumentálják a tevékenységüket.

(3) A vállalkozók által végzendő tevékenységet a Rendelkező a szabályzat 5. („B”) mellékletének kitöltésével kezdeményezheti a megkezdés előtt legalább 5 munkanappal.

(4) A Tulajdonos a munkavégzés megkezdésére az engedélyt csak az Engedélyezési dokumentáció minden adatának pontos és olvasható kitöltése esetén adhatja meg.

(5) A sírjel tervezett vázlatrajza és műleírása alapján felmerült statikai véleménykülönbségek esetén a Tulajdonos szakértői egyeztetés alapján dönthet az engedélyezésről.

(6) A sírkövön minden elhunytat névvel azonosíthatóan fel kell tüntetni (legalább a hátlapon felragasztott vésett fémtáblán) (vhr.10.§.(2)).

(7) A sírkőcsere esetén e szabályzat 21.§ és 35.§-ban meghatározott méretű sírkő állítható. Kisebb sírkő építésének engedélyezése a temetési hely átminősítését nem vonja maga után.

48.§ A temetők területén vállalkozási tevékenységet olyan vállalkozói jogosultsággal rendelkezők végezhetnek, akik/amelyek a temető Tulajdonosával erre szerződést kötöttek és a temető-fenntartási hozzájárulást megfizették. Szerződést csak azzal lehet kötni, aki igazolja a

a) a képesítés meglétét,

b) a szakmai alkalmasságot,

c) a pénzügyi teljesítőképességet, valamint

d) 15 napnál nem régebbi adóigazolást mutat be arról, hogy köztartozása nincs. Gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi cégkivonatot is köteles bemutatni.

49.§ A sírhelyek közötti 30–60 cm széles járósáv balesetmentes közlekedésre fenntartandó. Ezért a temetőben tilos a sírhelyek között

a) a sírhelyek alapterületén kívül annak bekerítése (sz. 21.§),

b) növényzet ültetése,

c) közlekedést akadályozó bármiféle padot, lépcsőt vagy alapozást építeni.

50.§ A sírgödrök burkolása a Rendelkező írásbeli kérésére a jogszabályban meghatározott feltételekkel a Tulajdonos egyedi elbírálása alapján engedélyezhető (tv.11.§ (3)).

51.§ A temetőben munkát végző vállalkozók (temetkezési szolgáltatók kivételével) temető-fenntartási hozzájárulás díja az 1. melléklet 4. táblázatában látható A temetőbe történő rendszeres munkavégzésre vonatkozó korlátlan belépés a Tulajdonos által meghatározott átalánydíjjal is biztosítható.


6.2 Sírhelyekkel kapcsolatos építési munkák kivitelezése


52.§ A temetőben a munkavégzést csak a Tulajdonos által jóváhagyott Engedélyezési dokumentáció birtokában szabad megkezdeni.

53.§ (1) Vállalkozók részére építési munkavégzés kizárólag munkanapokon 8:00–16:00 óra között engedélyezett.

(2) A temetőben vállalkozási tevékenységet csak a kegyeleti jogok sérelme nélkül lehet végezni.

(3) Munkaszüneti napon, vasárnap és ünnepnapon a temetőben – a temetési hely gondozását kivéve – építési munkát végezni tilos.

54.§ A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt a munkavégzéssel járó hang, vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

55.§ A Tulajdonos megbízottja a helyszíni ellenőrzés során a szakszerűtlen, vagy nem az engedélyezettnek megfelelő kivitelezési munkát köteles leállítani, és erről a rendelkezésre jogosultat haladéktalanul értesíteni.

56.§ A Rendelkező köteles haladéktalanul intézkedni a felmerült problémák megoldására. Amennyiben a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a Tulajdonos a síremléket lebontathatja, elszállíttathatja, tárolhatja, mely tevékenységek költségei a Rendelkezőt terhelik.

57.§ A visszaállításra kerülő és az elbontott sírköveket a temetőben tárolni nem szabad. A sírköveket a keletkezett törmelékkel együtt, a bontást követően azonnal el kell szállítania a bontást végzőnek.


6.3 Károkozás, felelősségviselés


58.§ A munkavégző a síremlékkel/sírjellel kapcsolatos munkálatot a vonatkozó építésügyi, balesetvédelmi és környezetvédelmi jogszabályokban és szabványokban foglalt követelményeknek megfelelően végezheti. Mindezek be nem tartásából eredő bármilyen jellegű balesetért vagy kárért a büntető és polgári jogi felelősséget vállalnia kell.

59.§ A Tulajdonos a sírhelyekre és sírkövekre vonatkozó biztosítással nem rendelkezik. Bármilyen kárigény csak a Rendelkező által megkötött biztosítási szerződés esetében érvényesíthető a választott biztosítónál. A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok, síremlékek esetleges megrongálásáért, bekövetkezett károkért sem a temető Tulajdonosát, sem az Üzemeltetőt anyagi felelősség nem terheli.

60.§ (1) A temető biztonságos használatát veszélyeztető sírjel, sírbolt helyreállítása a Rendelkező kötelessége.

(2) A helyreállításra a temető Tulajdonosa írásban hívja fel a Rendelkezőt, egyidejűleg a temető hirdető táblájára is kihelyezi a felhívás másolatát.

(3) Ha 90 napon belül a helyreállítás nem történik meg, a veszélyhelyzetet a Tulajdonos szünteti meg a Rendelkező költségére.

(4) A veszélyhelyzet megszüntetéséig a temetési helyre temetés nem történhet.


7. A Rendelkező jogai és kötelességei

61.§ Temetési hely használatára megváltás útján csak határozott időre lehet rendelkezési jogot szerezni. Rendelkezési jog jogosultja az, aki a temetési helyet megváltotta vagy akit ő megjelöl, ennek hiányában az, aki az elhunyt Rendelkező temetéséről köteles gondoskodni.

62.§ A megváltott temetési helyek nem kerülnek a Rendelkező tulajdonába, ezért azok eladására, elcserélésére nem jogosult. A sírhelyen az azonosítást befolyásoló bárminemű változtatáshoz a Tulajdonos írásbeli engedélye szükséges.

63.§ A temetési helyek és sírjelek gondozása a kegyeletgyakorlók joga, és elsődlegesen a Rendelkező kötelessége. A gondozás elmulasztása esetén a vhr. 15.§-ában foglaltak szerint kell az Üzemeltetőnek eljárnia.

64.§ A kegyeleti jogot gyakorlók csak mások jogainak sérelme nélkül végezhetik a temetési hely gondozása körébe tartozó munkát.

65.§ A kutat és a vezetékes vízkifolyót a sírhelyekkel kapcsolatos víznyerés céljából a kegyeleti jogot gyakorlók és a vállalkozók térítésmentesen használhatják. A temető területéről a vizet kivinni vagy kivezetni szigorúan tilos.

66.§ (1) Lejárt sírhelyen levő sírjelről az új Rendelkezőnek kell intézkedni.

(2) A Tulajdonostól igényelheti annak megvásárlását, ha igényt tart rá.

(3) Abban az esetben, ha az új Rendelkező az ott lévő sírjelre nem tart igényt, akkor köteles azt saját költségén elszállíttatni, és egyidejűleg a megsemmisíttetéséről gondoskodni.

67.§ A Rendelkező köteles az engedélyezési eljárás dokumentumait és a kivitelezési jegyzőkönyveket ellenőrizni.

68.§ Sírjel a megváltott sírhelyen helyezhető el, az elhelyezéséről a Rendelkező köteles gondoskodni. A sírjellel az rendelkezik, aki a sírhellyel rendelkezik. A Rendelkező köteles a sírjelen az azonosító felirat olvashatóságát biztosítani (vhr. 10.§).

69.§ (1) A temetőben csak sírok, síremlékek, urnahelyek, stb. díszítésére szolgáló, a kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak, növények helyezhetők el.

(2) A sírhelyekre egy méternél magasabbra növő bokrot, fát, egyéb növényt ültetni tilos, és a meglevő növényzetnél ezt a magasságot évente visszametszéssel kell biztosítani.

(3) Az engedély nélkül elhelyezett, vagy a temető rendjét zavaró tárgyakat az Üzemeltető eltávolítja, illetve az elhelyezővel eltávolíttatja.

(4) A Rendelkező köteles a temetés alkalmával elhelyezett koszorúkat, virágokat hat héten belül a gyűjtőhelyre szállítani, ellenkező esetben az Üzemeltető eltávolíthatja.

(5) A sírhely gondozása során keletkezett hulladékot a Tulajdonos által kijelölt helyre kell vinni, és a hulladékgyűjtőkben kell helyezni.

70.§ A kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkolni, megrongálni, a sírhelyről a Rendelkező, vagy a Tulajdonos engedélye nélkül eltávolítani tilos.

71.§ A sírhely gondozása csak úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve más látogatóknak a kegyeleti érzéseit, és ne akadályozza őket a sírgondozásban.

72.§ Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.


8. Nyilvántartás és adatszogáltatás

73.§ (1) A temetési helyek nyilvántartását a Tulajdonos végzi.

(2) Kéziratos papíralapú nyilvántartás

a) temetőkönyv

b) temetési hely dokumentumai

(3) Elektronikus nyilvántatás (tv.18.§ szerint)

a) adatbázis táblázat (teljes körű)

b) sírhelyek fényképei

c) temetési hely dokumentumai (sírhely megállapodás, halottvizsgálati bizonyítvány, építési munkák engedélyezése)

74.§ A temető fenntartásához szükséges, vagy a közérdeklődésre számottartó részleges információk – a személyiségi jogok teljeskörű biztosítása mellett – nyilvánosságra hozhatók.

75.§ A temetési helyre vonatkozó teljes körű adatnyilvántartásba csak az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

76.§ A Tulajdonos a temetőre vonatkozó teljes körű adathozzáférést csak a hivatalból arra feljogosítottak számára biztosíthat.


9. Vegyes rendelkezések

77.§ (1) A temetési szertartás megtartására felkérés a temetés ügyintézésével egy időben, vagy külön-külön is történhet a Plébánia Hivatalában ügyfélfogadási időben. Az ügyfélfogadási időt a Plébánia hirdetőtábláján elhelyezett tájékoztató tartalmazza, de megtudható a Plébánia honlapján is.

(2) A katolikus temetési szertartást a Plébánia papja vagy az eltemettető által felkért más katolikus pap, vagy protestáns (pl. evangélikus, református) egyházi személy végezheti.

78.§ A temetőben tartott liturgikus eseményekkel egyidőben sem temetés, sem vállalkozási tevékenyég nem végezhető (esz. 11.§ 3a)

79.§ A temető útjain gépjárművel a temetőben vállalkozásszerűen munkát végző (a tevékenysége gyakorlásához szükséges mértékben), valamint a mozgásukban korlátozott látogatók közlekedhetnek.

80.§ A temető, valamint környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése minden látogató kötelessége.

81.§ A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avar, elszáradt koszorú és virágmaradványok temetőben történő elégetése tilos.

82.§ A temetőbe – a vakvezető állat kivételével – állatot bevinni tilos.

83.§ A temető kegyeleti méltóságának megőrzésére érdekében tilos a temetőben mindenféle olyan tevékenység, amely a temető kegyeleti méltóságával össze nem egyeztethető (sportolás, játék, kerékpározás, motorozás, stb.)


10. Záró rendelkezések

84.§ (1) Ezt a szabályzatot a plébánia képviselőtestülete 2017. szeptember 25. napján megtárgyalta és elfogadta.

(2) Ez a szabályzat 2018. január 1. napján lép hatályba.

85.§ (1) A szabályzatot a rendelkezési jogot szerzővel, illetve az eltemettetővel meg kell ismertetni.

(2) A szabályzatot ill. rövid kivonatát hatálybalépése után a közösségi médiában kell közzétenni (önkormányzati és plébánia honlap, újság).

86.§ Ebben a szabályzatban nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdésekben a Tv., a vhr., és más világi jogforrások [vö. MKPK Szabályzat 4. § (1) bekezdésének 11. pontja), valamint az MKPK Szabályzat és más egyházi jogforrások [vö. MKPK Szabályzat 4. § (1) bekezdésének 19. pontja) vonatkozó rendelkezései az irányadók.



Vác, 2017. szeptember 25.