Győzelemről nevezett Szűz Mária plébániatemplom

Miserend

H K Sze Cs P Szo V
6:45
7:00
8:30
11:00
16:00
18:30
Fehérek temploma
Regőczi kápolna

Templomunk története

A templom közel hetven évig épült 1699 és 1769 között. A XVIII. századbeli szerzetesi templomok típusát képviseli, egyhajós, észak-déli tájolási irányú, szentély melletti toronnyal, barokk stílusban, a belső kialakítása inkább rokokó.

Mint ismeretes, Dwornikovich Mihály püspök 1699. június 20-án kelt alapítólevelével telepítette a Szent Domonkos rendi atyákat Vácra. Számukra a templom és a kolostor építéséhez tisztes alapítványt tett. Az épületek tervezésével Salcher Márton budai mestert bízták meg.

A munkálatok a Rákóczi-féle mozgalmak idején több ízben szüneteltek. 1713-ban a sekrestye, a kripta, a szentély és a templom hajójának egy része elkészült. Még ebben az évben gr. Kolonich Zsigmond püspök – a későbbi bécsi herceg-érsek – a mai főoltárral együtt a lepantói győzelmet elősegítő Boldogságos Szűz és Szent V. Pius pápa tiszteletére fel is szentelte.
1718-ban Althann M. Frigyes bíboros püspök hathatós anyagi támogatásával folytatódtak a munkálatok. 1729-ben kezdik a templom melletti torony építését, az építkezés 1731-ben ismét szünetel, majd 1732-1733-ban újraindul. Újabb félbeszakítás után 1745-ben elkészül a főhomlokzat és a kórus. 1755-re teljesen elkészül a templom, közben folyik a belső díszítés. 1756-ban elkészül a Szent Anna és a Hétfájdalmú Szűz oltár (utóbbit később megszüntetik). 1768-ban a Szent Domonkos oltár, melyet Kinczl Benedek szerzetes csináltatott. 1774-ben leég a templom teteje és teljesen kiég a torony. A tanács anyagi támogatást ad az újjáépítéshez, Migazzi püspök új harangokat adományoz. A templom és a torony javítása 1782-re készül el. Ugyanebben az évben készül el a Ferreri Szent Vince oltár és a Szent Flórián oltár, melyet Bobics Gergely prior állíttatott. 1781-ben József novicius imazsámolyt és gazdag faragású padokat készít, melyeket ma is láthatunk a templomban.

A templom falai között vett részt Migazzi Kristóf Antal gróf, bíboros püspök szentmiséjén Mária Terézia királynő férjével és négy gyermekével a nevezetes váci látogatása alkalmával 1764-ben.

Az elkészült templom felszentelésére 1769. augusztus 6-án kerül sor. A felszentelési szertartást Salbeck Károly püspöki helynök végezte.

A rendek feloszlatásáig (1784-ben II. József rendelete) a domonkosoké volt (innen a népies elnevezés: Fehérek temploma), majd egy ideig a piaristák használják.

1805-től felsővárosi plébániatemplom.
 

A templombelső

A templomba lépve feltűnhet az egyszerű külsővel ellentétben igen gazdag belső díszítés. A templom nem túl hosszú, ugyanakkor elég széles, színei világosak, szobrai fehérek, a három oldalon lévő ablakokon át a Nap szinte egészen körül tudja járni a templomot. A templom berendezésében a formákban tobzódó rokokó stílus elemei is megjelennek. Jellemzően rokokó a szentély két oldalán, a falakból kiemelkedő oratóriumok rácsozata. A mellékoltárok építménye, valamint a templom szobrai fából készültek. A szentély falát betöltő főoltár műmárvány festésű mészkő oszlopokon áll, a hátfalat gipsz stukkó domborművek és áttört fafaragványok díszítik.
 
A főoltár tetején a Szentháromság ábrázolása, alatta pedig felirat: Altare privilegiatum. A búcsúk 1968-as szabályozása előtt ugyanis külön búcsút, azaz a túlvilági, tisztítótűzben való bűnhődés elengedését nyerhette el annak a halottnak a lelke, akiért az ilyen ún. kiváltságos (privilegizált) oltároknál szentmisét mutattak be. A Szentháromság előtt hódoló angyaloktól balra Szent Domonkos, lábánál a domonkosok jelképével, a hűséget és éberséget jelképező kutyával (innen a latin szójáték: Domini-canes, azaz az Úr kutyái), jobbra Sienai Szent Katalin, kezében szívvel. Ő volt Jézus Szíve tiszteletének egyik legnagyobb hatású szorgalmazója. Ábrázolásával viszonylag ritkán találkozhatunk magyar templomokban.
 
A főoltár képén V. Pius pápát látjuk, akit a domonkos rendből emeltek a pápai trónra. A tridenti zsinatot követő egyházi reformok és a török elleni nemzetközi összefogás kiváló szervezője volt. A hagyomány szerint 1571. október 7-én, a bíborosi tanács ülésén kitekintett az ablakon és így szólt: „Szó sem lehet tovább munkáról. Adjunk hálát Istennek azért a győzelemért, amelyre éppen most segítette a keresztény sereget.” Ekkor aratott megsemmisítő győzelmet a keresztény hajóhad a görögországi patréi öbölben, Lepantónál, a 250 hajóval érkezett török tengeri erőkön. Mindössze 40 török gálya menekült meg, a többi elsüllyedt vagy fogságba került. Tizenkétezer keresztény gályarab nyerte vissza szabadságát. Ezzel megszűnt a török fennhatóság a Földközi tenger keleti medencéjében. Az oltárképen az imádkozó pápát látjuk, a háttérben dúl a tengeri csata. Jobbra lent a két lehanyatló török jelképezi az oszmán birodalom pusztulását.
 
A főoltárkép alatt látható festményt felirata szerint Carel von Savoy antwerpeni festő készítette 1664-ben. Az antwerpeni jezsuita templomban lévő Jézus a bűnösök menedéke témájú alkotás hatására készült és hazánkban egyedülálló ebben a témakörben. A kép középpontjában Krisztus áll keresztjével, körülötte pedig bibliai bűnösök (balról jobbra): Máté, Dávid királyt, Mária Magdolna (okker barnában), Péter (kék sárgában), Pál (szürke pirosban), Judás (zöld barnában) és Dizmász a lator.
 
A képtől balra Szent István király szobra áll, kezében Mária, a Magyarok Nagyasszonya képével, jobbra pedig a kardját Istennek felajánló Szent Lászlóé. Négy szép dombormű is díszíti a főoltár építményét, témáikat Krisztus életéből merítik: Jézus születése, az angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél és Jézus bemutatása a templomban.

A bal oldali első mellékoltár képe és jobb oldali szobra a rendalapító Szent Domonkost ábrázolja. Mellette a bal oldali szobor, a domonkos rend és az egész katolikus teológia egyik legnagyobb alakját, Aquinói Szent Tamást ábrázolja, szíve fölött csillaggal. A jobb oldali első mellékoltáron Ferreri Szent Vincének, a domonkos rend XV. századi legnagyobb hatású prédikátorának képét látjuk. Mellette balra Szent József szobra a kis Jézussal, jobbra pedig Nepomuki Szent Jánosé, a prágai kanonoké, akit 1383-ban IV. Vencel cseh király megkínzatott és a Moldva folyóba dobatott, mert nem volt hajlandó elárulni a királynak, mit gyónt a királyné. XIII. Benedek pápa avatta szentté 1729-ben, a barokk kor egyik leginkább tisztelt szentje lett. A bal oldali hátsó oltárképen Szent Annát ábrázolták férjével, Joachim főpappal amint Szűz Mária a gyermek Jézust mutatja meg nekik. Előtte balra szintén Joachim szobra, balra pedig Avilai Szent Teréz karmelita nővéré. A kezében tartott könyv arra emlékeztet, hogy ő volt a XVI. század egyik legnagyobb hatású egyháztanítója. Spanyolország védőszentjének tiszteli. A jobb oldali hátsó mellékoltár képén Szent Flóriánt, a tűzoltók védőszentjét látjuk. Ezt a képet egyes szakértők Maulbertsch művének tartják. Mellette, balra Szent Borbála szobra, lábánál toronnyal. A IV. században élt leányt apja toronyba zárta, hogy ne ismerhesse meg a kereszténységet. Amikor rájött, hogy ez nem sikerült, maga végezte ki leányát, erre emlékeztet a vértanú kezében tartott kard. Szent Borbála tisztelete a középkorban nagyon elterjedt volt, a várak, tornyok oltalmazója. A mellékoltár másik szobra Borromei Szent Károly püspök, egyháztanítót ábrázolja.
 
A mennyezet és a kórus freskói és díszítőfestése jóval későbbi, 1937-ben készítette Gebauer Ernő pécsi festőművész-professzor. Érdemes megtekintenünk a padok rokokó faragványait, főleg az első padcsoporton. Gazdagon faragott a szószék is. A sekrestyében a XVIII. század elején készült, faragott és intarziás diófa szekrényeket láthatunk.