Nagyböjt 30.

 
Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!

Milyen jó, hogy rábízhatjuk
     kezünket arra a Kézre,
amely megtörte és életre
     keltette a Kenyeret,
amely megáldotta és megsimogatta
     a gyerekeket,
s amelyet szegek vertek át.
Ráhagyatkozni arra a Kézre,
     amely olyan, mint a miénk,
     de amelynek tetszőleges
     döntését csupa jóság vezérli,
     s folyton csak szorosabban
     köt le minket önmaga számára.
Átadni magunkat annak a puha és
     hatalmas erejű Kéznek,
     amely lehat a lélek velejéig,
     amely formál és teremt,
     s amelyen át oly végtelen
     szeretet árad.

                         (Teilhard de Chardin)