Nagyböjt 33.

 
Ó Istenünk!
Életünk zarándokútját járjuk.
Nem tudjuk mindig konkrétan mi válik javunkra, mi kárunkra. Nem látunk a jövendőbe sem.
Azt sem tudjuk, mikor lépsz mellénk utunkon, és minő alakban.
Két marokra fogjuk jövőnk alakítását, de ugyanakkor egészen Rád is bízzuk magunkat.
Cselekedd bennünk és általunk azt, ami terved szerint van.
Add, hogy sohase veszítsünk el Téged szem elől, míg az új élet barázdáit szántjuk földünkbe.
Tudhassuk, hogy velünk vagy mindig a magad módján.

Newman nyomán