Október 2. Prohászka Ottokár: Fohász Máriához

Megpihenek abban a tudatban, hogy van Anyánk,
és megvigasztalódom azáltal,
hogy gyermeki bizalommal kiönthetem előtte szívemet,
bánatomat s aggodalmamat, s eltelek bizalommal,
hogy Te bizonyára megértesz engem,
- erősítsd meg mindenekelőtt a hitemet!

Nevelj rá engem a Te nagy, rendületlen hitedre.
Történjék bármi is.

Törjön bár össze az élet sok reményt,
szakítson bár szét sok édes köteléket,
ahhoz az egy kincshez, a feltétlen hitemhez,
amellyel átadom magamat Istennek,
ragaszkodom - az a kötelék, amely lelkemet Istenhez fűzi,
ne lazuljon soha!

Fordítsd rám szemedet, Szűz Anyám!
Ámen