Győzelemről nevezett Szűz Mária plébániatemplom

Miserend

H K Sze Cs P Szo V
6:45
7:00
8:30
11:00
17:00
18:30
Fehérek temploma
Fehérek temploma: 05.01-09.30 között
Kisváci kápolna

Szent Anna


Szent Anna, Szűz Mária anyja. Egy igen régi írás, majdnem egyidős az evangéliumokkal (az ún. Jakab-féle ősevangélium) elbeszéli, hogy Anna férje Jeruzsálemben áldozatot mutatott be. Egy Ruben törzsbeli útjába állt: nincs itt helye mivelhogy magtalan. Joachim erre visszavonult a pusztába nyájához, böjtölt és imádkozott, hogy Isten hallgassa meg kérését. Ugyanakkor Anna siratta meddőségét és fogadalmat tett, hogy ha Isten meghallgatja, születendő gyermekét a templom szolgálatára szenteli. Sok böjtölés és imádság után Isten meghallgatta: Angyal jelentette neki is, férjének is, hogy elveszi tőlük a meddőség szomorúságát és szégyenét. A két jámbor szülő aztán kislányuknak a Mária nevet adta és fogadalmukhoz híven hároméves korában a templomnak ajánlották föl. Anna életéből más komoly értesülésünk nincs. Azt azonban tudjuk, hogy halála után a keresztényeknek meghitt szentje lett. Tisztelete a 6. században kezdődik és a középkorban nagyon elterjedt.


Az oltárkép Szent Annát mutatja Szűz Máriával és a gyermek Jézussal. A 13. században alakult ki a szeplőtelen fogantatás megjelenítésére a Szent Anna harmadmagával képtípus, ahol – ahogyan templomunkban is - Annát fejkendős idős nagyanyaként ábrázolják, mellette a lányosan fiatal Máriával és a gyermek Jézussal. Valószínűsíthető, hogy a képen háttal álló idős férfialak Joachim, amint a messiás jövendölésénél felnyitott Ószövetséget tartja a kezében.



Egyes források Anton Maulbertsch-nek tulajdonítják az oltárfestményt, más források szerint Felix Ivo Leicher alkotása.
A Szent Anna oltárt saját költségén állíttatta a kolostor 1756-ban.


Istenünk, ki Szent Joachimot és Szent Anna asszonyt arra választottad, hogy tőlük szülessék Egyszülött Fiad édesanyja, az ő közbenjárásukra kérünk, add meg, hogy elnyerhessük az üdvösséget, melyet minden nép számára ígértél.