Táplálék és nyugalom

„Én legeltetem juhaimat, és én keresek nekik pihenőhelyet - így szól az én Uram, az Úr" (Ez 34,15).

Isten pásztori gondviselése alatt a hívők mindent megkapnak, amire csak szükségük van. Nem felfuvalkodott emberi gondolatok híg keverékével táplálja őket az Úr, hanem az isteni kijelentés megbízható, alapos igazságával. A lélek valódi tápláléka a Szentírás, amelynek megértésére a Szentlélek nyitja meg a szívünket. Sőt, maga Krisztus „az élet kenyere" (Jn 6,35) a hívők számára. Nagy Pásztorunk itt azt ígéri, hogy ő maga adja nekünk ezt a szent táplálékot. Ha egy vasárnap földi pásztorunk talán üres kézzel prédikál, mennyei Urunknak sohasem üres a keze.

Ha lelkünk mennyei igazsággal telítődik, megnyugszunk. Akiket az Úr táplál, azoknak nagy békességük van. A kutyák nem zavarják fel, a farkasok nem falják fel őket, nem hajszolódnak nyugtalanul ide-oda. Az Úr keres számukra pihenőhelyet, hogy a felvett táplálék meggyökerezhessen bennük. A kegyelem Igéje nemcsak megtart, hanem meg is vigasztal minket. Megtaláljuk benne mindazt, ami növekedésünkhöz és megnyugvásunkhoz szükséges. Ha az igehirdetők talán nem tudják elcsendesíteni szomjúságunkat, keressük az Úrnál a megnyugvást!

Az Úr indítson bennünket ma is arra, hogy az Ige legelőjén táplálkozzunk és így nyugodjunk meg! Bárcsak ne az ostobaság és az aggodalom, hanem az imádság és az elmélyült békesség jellemezné napunkat!