Győzelemről nevezett Szűz Mária plébániatemplom

Miserend

H K Sze Cs P Szo V
6:45
7:00
8:30
11:00
16:30
18:30
Fehérek temploma
Regőczi kápolna

Vesperás Nagyböjt VI. szombatján

Kezdet
Istenem, † jöjj segítségemre!
Uram, siess megsegíteni engem! Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben, most és mindenkor, és mindörökkön-örökké. Ámen.
Dicsőség néked, Krisztus, örök dicsőség Királya!

Antifóna: A mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért
törték össze: az ő sebei szereztek nékünk gyógyulást.

140. zsoltár
Uram, tehozzád kiáltok, siess hozzám, * 
figyelj szavamra, mikor hozzád könyörgök!
Imádságom, mint a tömjénfüst, szálljon eléd, *
kitárt kezem legyen előtted esti áldozat.
Uram, állíts szájam elé őrséget, *
és ajkam kapujához rendelj védelmet!
Ne engedd, hogy bűnre hajoljon az én szívem, *
hogy a cselszövőkkel szőjek gonosz terveket.
Hogy a gonosztevők társául ne szegődjem, *
dús lakomáikat meg sem ízlelem.
Az igaz, ha megfedd, szeretetből teszi, †
de a gonosz olajától fejem ne csillogjon; *
gonosztetteikkel szemben imádsággal vértezem magam.
Ha bíráikat a kőszikláról letaszítják, *
kinyilvánul szavaik álnoksága.
Mint széttört malomkődarabok a földön szerteszét, *
úgy hevernek csontjaik az alvilág szájánál.
De én hozzád emelem föl szemem, Uram, Istenem, *
hozzád fordulok, ne hagyd elveszni lelkemet!
Őrizz meg a tőrtől, amit nekem vetettek, *
a gonosztevők csapdájától.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak, *
és Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben, most és mindenkor, *
és mindörökkön-örökké. Ámen.

Antifóna: A mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért
törték össze: az ő sebei szereztek nékünk gyógyulást.

141. zsoltár
Nagy szóval az Úrhoz kiáltok, *
nagy szóval az Úrhoz könyörgök.
Siralmamat eléje tárom, *
nem rejtem el vétkemet előle.
Bár aggódás tölti el a lelkem, *
de Te ismered útjaimat.
Az úton, amelyen járni szoktam, *
tőrt vetnek titokban elém.
Ha jobbomra tekintek, azt látom: *
senki sincs, aki pártomat fogja.
Zárva előttem a menekvés útja, *
életemmel senki sem törődik.
Hozzád kiáltok, Uram, és így szólok: †
Te vagy az én menedékem, *
örökségem az élők honában.
Figyelj esengő szavamra, *
mert meggyötörtek engem szerfölött.
Üldözőim elől oltalmazz, *
mert erősebbek, mint én vagyok.
Szabadíts ki börtönömből, *
hogy szent Nevedet magasztaljam.
Körém gyűlnek majd az igazak, *
hogyha jót teszel velem.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak, *
és Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben, most és mindenkor, *
és mindörökkön-örökké. Ámen.

Antifóna: A mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért
törték össze: az ő sebei szereztek nékünk gyógyulást.

102. zsoltár
Áldjad, én lelkem, az Urat, *
egész bensőm az ő szent nevét áldja!
Áldjad, lelkem, az Urat, *
és ne feledd, hogy veled mennyi jót tett!
Ő megbocsátja minden bűnödet, *
és minden betegségedet meggyógyítja.
Életedet megváltja a sírtól, *
szeretetével és könyörületével meg is koronáz.
Egész életedet elhalmozza javakkal, *
és megújul ifjúságod, akár a sasnak.
Az Úr igazságot szolgáltat, *
és minden elnyomottnak megvédi jogát.
Mózessel megismertette útjait, *
és Izrael fiaival nagy csodáit.
Könyörületes az Úr és jóságos, *
nagy irgalmú és hosszan tűrő.
Nem pöröl velünk szüntelen, *
és haragja nem tart örökké.
Nem bűneink szerint bánik velünk, *
és nem gonoszságunk szerint fizet vissza nekünk.
Mert amilyen messze van az ég a földtől, *
olyan nagy a szeretete az őt félők iránt,
És amilyen távol van napkelet napnyugattól, *
olyan messzire veti el vétkeinket.
És ahogyan az atya megkönyörül fiain, *
úgy könyörül az Úr azokon, akik félik őt.
Ő jól tudja, hogy miből formált, *
nem felejti, hogy csak por vagyunk.
Az ember napjai olyanok, mint a fű, *
virul, mint a mező virága:
de egy kis szellő, és már vége van, *
a helyét sem ismerik többé.
Az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, *
és még unokáikkal is az ő igazsága,
azokkal, akik szövetségét híven őrzik, *
és hűségesen teljesítik parancsait.
Az Úr a mennyben állította fel trónját, *
királyi hatalmával uralkodik a mindenségen.
Áldjátok az Urat, ti angyalok, †
ti hatalmasok, akik teljesítitek parancsát, *
és hallgattok intő szavára.
Áldjátok az Urat, ti mennyei erők, *
szolgái, kik akaratát cselekszitek.
Áldjátok az Urat, mind, ti kezének művei, †
mindenütt, ahol uralkodik; *
Áldjad, én lelkem az Urat!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak, *
és Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben, most és mindenkor, *
és mindörökkön-örökké. Ámen.

Antifóna: A mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért
törték össze: az ő sebei szereztek nékünk gyógyulást.

Tudjátok, hogy nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultatok ki
az atyáitoktól rátok hagyományozott értéktelen életmódból,
hanem Krisztusnak, a hibátlan és egészen tiszta Báránynak a drága vére árán.
Őt Isten előre, már a világ teremtése előtt kiválasztotta,
de csak az utolsó időkben jelent meg, miattatok.
Általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és megdicsőítette,
hogy higgyetek és reméljetek az Istenben. – Istennek legyen hála.

Kantikum

Jézus Krisztus, isteni mivoltában, †
Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, *
amelyhez, mint zsákmányhoz ragaszkodjék,
hanem szolgai alakot öltve kiüresítette önmagát, †
az emberekhez lett hasonló, *
külsejében olyan volt, mint egy ember.
Megalázta önmagát, †
engedelmes lett a halálig, *
mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta őt, †
és olyan nevet adott néki, *
amely fölségesebb minden névnél,
hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd *
a mennyben, a földön és az alvilágban,
és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, *
hogy Jézus Krisztus az Úr!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak, *
és Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben, most és mindenkor, *
és mindörökkön-örökké. Ámen.

Válaszos ének – Responzórium
E. Imádunk téged, Krisztus, * és áldunk téged.
N. Imádunk téged, Krisztus, * és áldunk téged.
E. Mert szent kereszted által * megváltottad a világot.
N. És áldunk téged.
E. Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, * és a Szentléleknek.
N. Imádunk téged, Krisztus, * és áldunk téged.


Himnusz
1. Király zászlói lengenek, villog titkával a Kereszt:
rá testben fölfeszíttetett, ki minden testet alkotott.

2. Szögekkel verve tagjai, kinyújtva lába és keze:
itt függ a véres Áldozat, ki a megváltás ára volt.

3. A lándzsa szörnyű vashegye itten sebezte oldalát,
vérrel és vízzel áradott, lemosni bűneink sarát.

4. Betellett Dávid jóslata, amelyet egykor énekelt,
hirdetvén minden nép között: A Fán országol Istenünk!

5. Ó fényességes, drága Fa, Király vérével bíboros,
te méltó törzsről származol, hogy érintsd szentelt tagjait.

6. Te áldott, kinek ága közt váltságunk díja lebegett,
te lettél teste mérlege, s a poklot megrabolta fád!

7. Szent kérged ont jó illatot, ízed a nektárt győzi le,
Ezer gyümölccsel boldogan, tapsolnak győztes karjaid!

8. Üdvözlégy, oltár, szent Kereszt, melyen Ő dicsőn szenvedett,
rajtad az Élet halni szállt, s holtával szerzett életet!

9. Ó szent Kereszt, te egy remény, a szenvedés szent idején
növeld a jókban javaid, s töröld a bűnös vétkeit.

10. Háromságos nagy Istenünk, dicsérnek téged mindenek,
s kiket megvált a szent Kereszt, vezérelj minket szüntelen. Amen.

Párvers
E. Ments meg engem, Uram, a gonosz embertől!
N. Az álnok embertől szabadíts meg engem!

Magnificat-Antifóna:
Sok jó dolgot cselekedtem én nektek;
melyikért akartok engem most megölni?

Magasztalja * az én lelkem az Urat,
és örvendezik az én lelkem *
az én üdvözítő Istenemben,
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatosságát, *
és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzedékek.
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a Hatalmas, *
és szent az ő neve,
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre, *
azokon, kik őt félik.
Hatalmasságot cselekedett az ő karjával, *
szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága által.
Letette a hatalmasokat a székről, *
és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket betöltötte jókkal, *
de a gazdagokat üresen küldte el.
Fölvette Izraelt, az ő szolgáját, *
megemlékezett irgalmasságáról,
Miképpen megmondotta egykor atyáinknak, *
Ábrahámnak és az ő ivadékának mindörökké.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak, *
és Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben, most és mindenkor,*
és mindörökkön-örökké. Ámen.

Antifóna: Sok jó dolgot cselekedtem én nektek;
melyikért akartok engem most megölni?

Könyörgés - Urunk, Istenünk, segíts minket,
hogy életünkben az a fáradhatatlan szeretet vezessen,
amellyel Krisztus szerette a világot,
és halálra adta értünk önmagát.
Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön-örökké. Amen.