2) Az evangelizáció öröme a Jézussal való élő kapcsolatból fakad

       „Az evangelizáláshoz az első motiváció Jézus szeretete, amelyet megkaptunk. A tapasztalat, hogy ő üdvözített minket, arra késztet, hogy egyre jobban szeressük őt. De miféle szeretet az, amely nem érzi szükségét annak, hogy beszéljen a szeretett személyről, hogy bemutassa, megismertesse?

       A szomorúságtól vagy mindennapi szürkeségtől, „lelkiismeretünk elszigeteltségétől csakis az Isten szeretetével való, boldog találkozásnak köszönhetően szabadulunk meg. Akkor válunk teljesen emberivé, amikor megengedjük Istennek, hogy önmagunkon túlra vezessen bennünket, hogy ezáltal elérjük legigazibb valónkat.”(8)

       Ezért „meghívok minden keresztényt –  éljen bárhol és bármilyen helyzetben  –, hogy még ma újítsa meg személyes találkozását Jézus Krisztussal, vagy legalább döntsön úgy: engedi, hogy ő találkozzon vele, hogy mindennap szünet nélkül
keresi őt.”

       És ha úgy érzed, hogy nem vagy képes ekkora változásra, tudd azt, hogy „ha valaki csak egy apró lépést tesz is Jézus felé, felfedezi, ő már tárt karokkal várja érkezését. (Mondjuk akkor neki:) Fogadj vissza újra. S Ő képes mindig visszaadni az örömöt, hogy felemeljük a fejünket és újrakezdjünk.” (3)

       Légy okos és dönts: „Miért ne lépnénk be az örömnek ebbe a folyamába? Ne vond meg magadtól a ma boldogságát!” (4)