8. hét / 1. nap

Az egyház történetében csak kevés olyan szent telt el annyira Krisztussal, mint Pál apostol. Krisztushoz képest Pál minden mást szemétnek tekint. Mégis nagyon jól tudja, hogy nincs még a célnál. Egyre csak fut a győzelmi koszorúért. Most nem kell leülnöd, hogy kipihend az előző hetek fáradalmait. Sokkal inkább arra kell törekedned, hogy az eddigieknél mélyebben éld meg elhívásodat Krisztusban.

Fil 3,5-14: „Nyolcadnapra körülmetéltek, Izrael népéből, Benjamin törzséből származom, zsidó vagyok a zsidók közül. Törvénytartó farizeus voltam, Isten Egyházának szenvedélyes üldözője, s a törvényhez szabott igaz életben kifogástalan. Ám, amit egykor előnyömnek tekintettem, azt Krisztusért akadálynak tartom. Sőt Uramnak, Krisztus Jézusnak fölséges ismeretéhez mérten mindent akadálynak tartok. Érte mindent elvetettem, sőt szemétnek tartottam, csak hogy Krisztust elnyerhessem és hozzá tartozzam. Hiszen én nem a törvény alapján igazultam meg, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit által. Isten ugyanis a hit által tett megigazulttá, hogy megismerjem őt: föltámadásának erejét, de a szenvedésben való részesedést is. Hasonló akarok lenni hozzá halálában, hogy eljussak a halálból való föltámadásra…” (Olvasd tovább a 14. versig.)