Spinyéri kápolna

Desericzky Ince atya (piarista házfőnök) kezdeményezésére, közadakozásból, 1749-50-ben épült fel a kápolna a Szent Kereszt tiszteletére. A szőlőhegyen először egy kereszt állott 1710 körül. Ide 40 évig jártak a szőlőmunkások, a szabadban voltak a misék. 1740 táján épült a lakóépület-présház. Miután gr. Althánn Mihály Károly püspök 1749. június 11-én kiadta az engedélyt, hogy a kegyes-rendiek a spinyéri hegyen, saját szőlőjük területén, melyet Arbay János nagyprépost adományozott nekik kápolnát állíthatnak a szent kereszt tiszteletére, egy év alatt megépült a kápolna a lakóépülettel egybeépítve, sekrestyével megbővítve.

A tudós történész, Desericzky atya sok időt töltött itt. Spinyéri magányában gyakran keresték fel rendtársai, barátai és tisztelői. A kápolna építésének ötlete azért merült fel bennük, hogy ne kelljen naponta visszamenniük a városba szentmiséjüket bemutatni és a hegyen élők is helyben vehessenek részt ezen.
Számára a ház „alkotóház” volt. Nagyrészt itt írta meg a váci püspökség és az egyházmegye történetét. Művét Migazzi-nak ajánlotta és Mária Terézia látogatására akart elkészülni vele.
A mű elkészült, de Ince atya nem érte meg a legendás látogatást, 1763-ban hunyt el.
Ő találta meg Rómában Juliánus barát jelentését a keleten maradt magyarokról és ő vívta a magyarság eredetéről folyó történész-vitát Pray Györggyel.

Új keresztet 1912-ben állítottak a Kápolna elé.

1995-ös felújítást Pálos Frigyes prépost-kanonok és Zavetz József felsővárosi kanonok-plébános kezdeményezte, és Jámbor Andrea építészmérnök tervezte. Azóta ismét miséznek a piaristák a hegyi kápolnában és a szeptember 14-éhez, a Szent Kereszt ünnepéhez közeli vasárnap búcsúra gyűlnek össze a váci hívek.

A Spinyéri Szent Kereszt Kápolna 1999-től helyi védelem alatt álló építészeti érték.


2016-ban a kápolna és környéke is teljesen megújult. Közös alkalmainkon örömmel tapasztaljuk Isten életadó jelenlétét.