Győzelemről nevezett Szűz Mária plébániatemplom

Miserend

H K Sze Cs P Szo V
6:45
7:00
8:30
11:00
16:00
18:30
Fehérek temploma
Regőczi kápolna

Szent József a kis Jézussal






















Az Úr Jézus az evangéliumban fölveti a kérdést: Kicsoda hát a hű és okos szolga, kit ura háznépe fölé rendelt, hogy enni adjon nekik a maga idején?” (Mt 24,25) Az Egyház a mai zsolozsmában Szent Józsefre alkalmazza ezeket a szavakat, amikor mondja: „Íme a hű és okos szolga, kit az Úr Isten a saját családja – a szentcsalád – fölé rendelt”. A Szentírás nem jegyzett fel sokat Szűz Mária jegyeséről s az Úr Krisztus nevelőatyjáról, de ez a kevés is fényesen mutatja, hogy Istennek hű és bölcs szolgája volt, aki minden fenntartás nélkül hajolt meg minden isteni parancs előtt és tökéletes hűséggel gondoskodott a szentcsaládról.

Szent József Dávid király házából származott és a galileai Názáretben lakott. Foglalkozására nézve ács volt s jegyben járt az ugyancsak Dávid véréből való Máriával.
Apokrif evangéliumok és legendák szerint József már elmúlt 80 éves (de ennyire idősen sohasem ábrázolták), amikor a kizöldült vessző csodája által kiválasztatott Mária jegyeséül. A Dávid házából származó összes nőtlen férfit Jeruzsálembe hívták, hogy kiválasszák az addig templomi szolgálatot teljesítő Mária számára az Isten által neki rendelt férjet. Csak egy vessző hajt ki és erre leszáll a Szentlélek galambja is.

Az evangéliumok mindössze kevés esemény kapcsán említik a Máriával való jegyességét követően, az Úr Jézus születése, menekülés Egyiptomba, aztán visszatérés Izráel földjére, a 12 éves Jézus elvesztése és megtalálása a templomban. Mindvégig hű és okos szolga módjára gondoskodott a szentcsalád ételéről és életéről. Ebben a munkában nem a test és a vér szava sarkallta, hanem ihlette az a tudat, hogy az ő felesége az Isten anyja, s a fiú, akit a polgári törvény az ő fiának tartott, az Isten fia. Mindössze ennyi, amit biztosan tudunk Szent Józsefről. A többiben bizony csak következtetésekre és találgatásokra vagyunk utalva. Nagyon valószínű, hogy Szent József már az Úr Jézus nyilvános föllépése előtt halt meg, éspedig a legkívánatosabb halállal: az Isten fiának, az élet-halál Urának, és az Isten anyjának karjai közt.
Amint a Szentírásban „a szent titkok hátterében áll”, hosszú századokon keresztül tisztelete is háttérbe szorult. A 11. század óta azonban ez a tisztelet egyre több formát ölt, s 1870 óta úgy tiszteljük őt, mint az egyháznak, az Isten eme nagy családjának védőjét.


Különböző korokban különbözőképpen ábrázolták Szent Józsefet a művészetekben. Avilai Szent Teréz látomásai nyomán Spanyolországban keletkezett az a képtípus, amely Szent Józsefet a gyermek Jézussal a karján mutatja, kezében a tisztaságot jelképező liliommal.
Szent József szobra, melyet Bechert József készített, a Ferrei Szent Vince oltár része. Az oltárt Örbestein Márk állíttatta 1782-ben.


Mindenható Istenünk, ki hűséges szolgád, Szent József gondjaira bíztad a gyermek Jézust, és oltalma alá helyezted a Megváltás művét, kérünk, add meg Egyházadnak, hogy hűségesen őrizze misztériumaidat és szüntelen munkálkodjék a világ üdvösségéért!