4) Az evangelizáció következik a hívő létből, és a személy kiteljesedését jelenti

       Sokszor valami terhelő feladatkén képzeljük el a Krisztusról és az Ő öröméről való tanúságtételt. Valójában „amikor az Egyház az evangelizálás feladatára hív, megmutatja a keresztényeknek a személyes kiteljesedés igazi dinamizmusát: Itt fedezzük fel: az élet olyan mértékben növekszik és érlelődik, amilyen mértékben odaajándékozzuk azt másokért.” (10)

       „Mert ha valaki befogadta azt a szeretetet, amely újra megajándékozta őt az élet értelmével, hogyan zárhatná magába a vágyat, hogy ezt másokkal is közölje? (8) „A jó közölni akarja önmagát. Az igazság és a szépség megtapasztalása ki akar áradni. Sőt a jó a továbbadás által ver gyökeret és fejlődik. Ezért aki teljességgel akar élni, nincs más útja, mint a másik javának keresése. Nem meglepő Szent Pál kijelentése: „Krisztus szeretete ösztönöz minket” (2Kor 5,14); „Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot” (1Kor 9,16).” (9)