Keresztség

Házastársak számára a gyermek születése öröm és titok, a legnagyobb ajándék. „Mi lesz ebből a csodálatos pici lényből? Kire bízhatjuk rá a sorsát?” – merül fel a kérdés a szülőben. – Aki hisz, vagy akár csak sejtelme van a hitről, tudja, hogy Isten kezébe teheti gyermekét, és Jézus Egyházára bízhatja őt. Ezért kéri kisgyermeke megkeresztelését. Hitünk tanításából tudjuk, hogy Isten a keresztségben gyermekévé fogad bennünket, a mennyország örökösévé és a Szentlélek templomává tesz minket. A keresztség szentsége ún. beavató szentség, ami azt jelenti, hogy beiktatja a keresztség felvevőjét Isten nagy családjába, és Krisztus Egyházának tagjává teszi. A kisgyermekek a szülő kérésére és hitére lesznek megkeresztelve azzal a feltétellel, hogy vállalja gyermeke katolikus módon való nevelését.
Plébániánkon szeretettel várjuk a plébániánkhoz tartozó családokat, akik meg szeretnék kereszteltetni gyermeküket.

Keresztelés kérésére, a keresztelési felkészülés megbeszélésére be lehet jelentkezni telefonon, a plébánia telefonszámán, irodaidőben. Ekkor egyeztetni lehet az időpontot, amikor legalább egyik szülő személyesen bejön, hogy adataikat felírjuk, valamint a felkészüléssel és a kereszteléssel kapcsolatos teendőket megbeszéljék a plébános atyával. A keresztelésre a felkészítő beszélgetések után kerül sor. A beszélgetések során meghívást kapnak, hogy bekapcsolódjanak a plébániánk életébe. A felkészítő beszélgetések (3 alkalom) minden hónap 1.,3. keddjén 16.30-kor vannak. A keresztelések  minden hónap első vasárnapján a 11-es szentmise végén.
 

A gyermek keresztelése alkalmával a szülők 1) hitvallást tesznek gyermekeik nevében (a keresztség felnőttek esetében tudatos hitet tételez fel, gyermekek esetében legalább egyik szülő hite képviselheti a csecsemő hitét); továbbá ígéretet tesznek arra, hogy hitben, és az Egyház közösségében fogják nevelni gyermeküket.

A keresztségre felkészítő beszélgetések segítséget szeretnének nyújtani a szülőknek, annak átgondolásában, a) mi történik a keresztségben, b) mit jelent az, hogy ők a keresztség során hitvallást tesznek, c) mi a szülők feladata a gyermek vallásos nevelésében, és hogyan segít ebben nekik a keresztény közösség, az egyház.
 

A keresztszülők is ígéretet tesznek a keresztség szertartásában arra, hogy segítenek majd a gyermeknek és a szüleinek a gyermek hit szerinti nevelésében és vallásos életében.

Az elmúlt századokban a keresztség társadalmi szokás is volt. Hiszen akkoriban az egész társadalom (legalábbis bizonyos értelemben) kereszténynek volt mondható. Mára a helyzet megváltozott. Egy keresztény jellegű társadalomban természetes volt, hogy bármely közeli rokon vagy barát lehetett keresztszülő.

Ma az egyház (a megváltozott kornak megfelelően) azt kéri: olyan személy legyen keresztszülő, aki gyakorolja hitét, azaz aki – keresztségben tett ígéretének megfelelően – a szülők segítségére lehet majd a gyermek vallásos nevelésében.
Ha egyik keresztszülő nem felel meg ennek a követelménynek, de szeretne a hit szerint és az egyházban élni,  keresztszülő lehet, ha elindul a hit, az Egyház felé közeledés útján, avagy vállalja a gyermeknek lelki fejlődésének keresztény-emberi  támogatását.