Mindenek fölött

Gyakran mondjuk megszokásból: "Istenem és mindenem!", vagy pedig: "Teljes szívemből szeretlek!" Ha azonban napközben megvizsgáljuk lelkiismeretünket, vajon Isten és az ő akarata tényleg mindennél előbbre való-e, akkor észrevesszük, hogy nem mindig van így.
Sokszor szívesen halogatjuk egy munkának a befejezését, legalább egy kicsit, ahelyett, hogy a másikat idejében elkezdenénk. Ebből világosan látszik, hogy ezt a feladatot, azt a könyvet, ezeket az embereket, ezeket a híreket sajnos jobban szeretjük, mint Istent. És itt állapíthatjuk meg Istennek szentelt életünk kudarcait. "Isten akaratának" hőmérőjéről pontosan leolvashatók.
Ha az uralkodik bennem mindenekfölött, a dolgokat szerethetem ugyan, szeretnem is kell őket, mégis Isten a szívem Királya.
De ha a hőmérő lemerül, ha valami más kerül előtérbe, egy ember, vagy egy elgondolás, akkor trónfosztott király szívemben az Isten: énem letaszította róla.