Nepomuki Szent János +1393

Nepomuki Szent János 1340 körül született a pilseni járás Nepomuk nevű helységében. Mivel mindjárt születése után életveszélyes betegségbe esett, szülei a közel fekvő zöldhegyi ciszterci kolostor templomába vitték őt és az ottani híres csodatevő Mária-kép előtt megfogadták, hogy felgyógyulása esetén Isten szolgálatára szentelik. Isten szívesen fogadta az áldozatot és már néhány nap múlva visszaadta a kis beteg egészségét. Szülei ettől fogva kettős gonddal ügyeltek gyermekük testi lelki fejlődésére. Mivel a papi pályára szánták őt, magasabb tanulmányainak elvégzésére a prágai egyetemre küldték, melyet IV. Károly császár csak néhány évvel korábban alapított meg. János könnyűszerrel győzte a tanulást. A szükséges bölcseleti s teológiai ismeretek elsajátítása után a prágai egyházmegye papjelöltjei közé lépett. János prágai püspök nagy örömmel fogadta a tanult és tiszta erkölcsű ifjú jelentkezését és harmincnapi teljes visszavonultság után áldozópappá szentelte.

A lelkes ifjú a Boldogságos Szűz tiszteletére épült Teyn-templomban kezdte meg apostoli működését. Mint hitszónok csakhamar egyike lett a cseh főváros legkeresettebb papjainak. Szavait mély meggyőződés és szent lelkesedés tüzesítette át. Ami a szívén feküdt, abból sohasem csinált titkot. A hatalmasok bűneit éppoly tiszteletreméltó bátorsággal ostorozta, mint az alacsonyrendűek botlásait. Szavait szigorú aszkéta életmódjával nyomatékozta. Nem csoda, hogy nagy hatással volt a népre. János püspöknek is annyira tetszésére volt a lelkes fiatal pap működése, hogy sietett őt székesegyháza kanonokjai közé fogadni.

A kiváló szónok és szentéletű aszkéta híre eljutott a királyi palotába is. IV. Vencel király, aki fiatal kora ellenére ledérségével már annyiszor megbotránkoztatta a prágaiakat, szintén érdeklődni kezdett iránta. Az 1379. év nagyböjtjére Jánost bízta meg a királyi kápolnában szokásos böjti beszédek elmondásával. János, bár nem szívesen, de vállalkozott a feladatra és azt oly fényesen oldotta meg, hogy maga a fásult szívű uralkodó is épült rajta. Johanna királynéra meg egyenesen kinyilatkoztatásként hatottak a szentnek szavai. A szerencsétlen fiatalasszony ugyanis, aki csak nemrégiben került bajor hazájából Prágába, pokolnak érezte az életet durva és kicsapongó férje oldalán. Nagy elhagyatottságában kétszeresen szükségét érezte a vallás vigasztalásának. Örömmel kapott tehát a kedvező alkalmon és azon nyomban gyóntatójául választotta János kanonokot. A szent vállalta a nehéz szerepet. Vigasztaló és erősítő szavával állandóan ott állott a szegény, szenvedő királyné oldalán s fokozatosan a keresztény türelem és erősség hősévé nevelte. A király félreértette a nyugodt magatartást, magához hívatta Nepomuki Jánost és először ígéretekkel, majd fenyegetéssel próbálta őt a királyné gyónásának elárulására bírni. A szent azonban felháborodva visszautasította. Ezért a király megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Isten azonban nyomban megdicsőítette hős vértanúját: alighogy élettelen teste felmerült a habokból, ragyogó fény övezte körül. A káptalan kanonokjai vállukon vitték tetemét a Szentkereszt-templomba. Innen később a székesegyházban felállított síremlékbe szállították át a drága hamvakat.

A gyónási titok vértanúját a nép mindjárt halála után szentként kezdte tisztelni, de hivatalos szentté nyilvánítása csak századokkal később 1729-ben következett be.

---

Nepomuki Szent János szobra, melyet Bechert József váci mester készített, s a Ferreri Szent Vince oltár része. Az oltárt Örbestein Márk állíttatta 1782-ben. E szobor a szentet a leggyakoribb ábrázolás szerint mutatja papi öltözetben, kezében feszülettel.

---

Istenünk, ki Nepomuki Szent Jánost a gyónási titok megtartásáért a vértanúság koronájával ékesítetted, kérünk, közbenjárására add meg, hogy példája szerint élvezhessük azok boldogságát, akik szavukkal soha nem vétettek!